Bratwurst

Amikor októberben mentünk hazafelé, akkor nem véletlenül október 3-án indultunk. Október 3-a egész Németországban munkaszüneti nap, mivel ez a Német egység napja. Amikor átléptük a szlovák-magyar határt egyből megkerestem a Petőfi rádiót, mert mégiscsak jól esnék valami hazai hang. A műsorvezető gyorsan elmondta, hogy mivel ma van a Német egység napja, így az elkövetkező két órában német zenéket hallgathat a tisztelt magyar hallgatóság, és időnként mindenféle érdekes dolgot fog velünk megosztani Németországról. Zurammal egyszerre röhögtünk fel. Hurrá! Végre valami hazai. Az első érdekes információ, amit megosztott velünk a műsorvezető az az volt, hogy Németországban nagyon sokféle kolbász van, és a németek sokszor esznek kolbászt.

Tény. Sokféle kolbász van. Felsorolni is nehéz lenne. Mindenfelé sütik, vagy épp főzik fajtától függ, piacon, vásárban, étteremben. Itt, ahol mi élünk Detmerodeban minden héten kétszer van piac. Csütörtökön és szombaton. Ez annyit tesz, hogy a főtéren megjelenik pár árus, és kocsikból árulják a portékáikat. Van két árus, aki egész héten kint van, a halas és a savanyúságos, valamint van egy grillkocsi, ami csak péntekenként jelenik meg. A grillkocsiból lehet venni grillcsirkét, csülköt, oldalast, sültkrumplit, savanyúságot, és salátákat. Mindig van forgalom, mindegyik kocsiból vásárolgatnak az emberek.

A piacon árulnak zöldséget, gyümölcsöt, húst, felvágottakat, na és persze nem maradhat el a Bratwurst sem. A húsos szárnyasokat kínál, no meg persze nyulat. Elég szép áruja van, de ami nekem furcsa nem lehet külön illetve tyúkkal egyben sem májat kapni. Ha van máj, akkor csak nyúl és vagy pulykamáj van. Gyöngytyúk mindig van, de amikor elmondjuk, hogy mi levesnek kérjük, akkor a bácsi csak ingatja a fejét, hogy abból nem jó a leves, mert sötét a húsa, az csak sütni jó. Nos, én a gyöngyösből levest szoktam főzni, és szívesen megkóstoltatnám a bácsival, hogy milyen finom, habár tényleg nem olyan világos a húsa, mint egy csirkének. Külön árfekvésben kínálja a tápos és a kukoricán nevelt jószágokat. Kakast és kacsát is mindig lehet nála kapni. ( Hogy örülne ennek a kis Vuk.) Ami hiányzik nekem a csirkéről és a tyúkról egyaránt, az a lába. Persze alsó, felső comb rajta van, de lába nincs, és nincs visszapakolva a belsőség, tehát hiányzik a máj a szív, és a zúza is, pedig nálunk ez azért mindig elfogyott. A láb is ízlés dolga, de kisebbik nagyon szereti a csirkelábat a levesben. Nem csak kisebbik.

A zöldség gyümölcs szép, és az egyik helyen nagyon szép leveszöldség csomagot lehet kapni, amiben minden van amit én is beletennék egy levesbe, de még szoktam hozzá válogatni ezt-azt, mert a petrezselyem az én ízlésemnek kevés a csomagban, de szerencsére lehet külön kapni. Árulnak nagyjából 8 féle krumplit, már kitapasztaltuk, hogy melyiket vegyük sütni, vagy főzni. Mindig megkérdezik hogy a nagyobbakból, vagy a kisebbekből válogassanak inkább. De velünk jól járnak mert nekem tök mindegy, hogy nagy, vagy kicsi a krumpli. Gyümölcsökből mindig a szezonális gyümölcsöket árulják, a külföldről érkezők a boltban vannak, nem a piacon. Persze ez csak a detmerodei piac, mert a belvárosban csak egyszer voltunk, de drágább, mint a miénk, habár a választék is sokkal nagyobb.

Kedvencünk a Bratwurstos kocsi. Két nagyon kedves, szimpatikus hölgy süti minden csütörtök és szombat reggel a kolbászokat. Természetesen lehet kérni nyersen is, ha valaki otthon szeretné elkészíteni. Sütnek simán kolbászt, de készítenek Curry Bockwurstot is. Náluk mindig áll valaki. A kolbászt lehet ott helyben fogyasztani, vagy elvinni és akkor becsomagolják jó alaposan, hogy ne hűljön ki, de van sétaverzió is, amikor csak egy papírba csomagolják a kolbász egyik végét, hogy a másikat már lehessen is rágcsálni. Lehet kérni zsemlében, magában, ketchuppal, mustárral.

Egyik reggel amikor kisétáltunk a piacra úgy döntöttünk, hogy megkóstoljuk, hogy mit tud ez a sült kolbász. Kértünk is fejenként egyet, lányoknak zsemlével, ketchuppal, a miénket mustárral, és hogy hangulatos legyen ott fogyasztottuk el. A nénik megkérdezték, hogy világosabbat, vagy sötétebbet szeretnénk-e. A sötétebb konkrétan néhol fekete, de mint ez később kiderült egyáltalán nem hátrány, mert nagyon finom  szenesen is. Személy szerint én otthon soha nem ettem meg a sültkolbászt, mert nem szerettem, zsírossága okán. Ha otthon ebédre sült kolbász és hurka készült, én akkor is kihagytam a kolbászt, de az ittenivel semmi problémám, mert az otthonihoz képest száraz, és amikor beleharapok nem fröccsen ki belőle a zsír. Inkább hasonlít virslihez, csak ízesebb. Ami megfejthetetlen számomra az az édes mustár, amit a fehér kolbászokhoz kínálnak előszeretettel. Ez is ízlés dolga, de én nem szeretem, a Zuram viszont nagyon. Egy-egy ilyen móka közel 9 EUR-ba kerül négyünknek.

Már amikor kiköltöztünk is vettünk többféle kolbászt, amit grillen sütött meg a Zuram. Volt ami ízlett és volt ami kevésbé, de rosszal nem igazán találkoztunk. Mivel olyan remekül megy a grillezés, ezért úgy gondoltuk, hogy itthon is el tudjuk készíteni a szombat reggeli Bratwurstunkat, így megvettük a boltban előre, és nem kellett szombaton a piacra menni. Van egy nagyon jól használható grill serpenyőm, amiben nagyon jól lehet az ilyen dolgokat elkészíteni. Egy párat kipróbáltunk, de legjobban a debrecziner típusú jött be. Nem is értem miért. Azóta menetrend szerűen szombat reggel a Zuram készíti a reggelit. Mi csajok meg lelkesen fogyasztjuk.

400630_535517303212933_1656320071_n 1379427_488777524553578_260687996_n 1453512_492108614220469_133272207_n

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s